2009. január 6., kedd

Szerintem bátran állíthatom, hogy az emberek 100%-val előfordult már, hogy az ebédje egy kicsit sótlan volt. Ilyenkor utólag megsózzuk.
Na, de ki hallott már olyanról, hogy a kutya sót szór az edényébe, mert a gazdi sótlanul főz, Bodri viszont rajong a fűszerekért, főleg a sóért és a curry-ért?
Az állatoknak is lehet ízlésük. Lehet, hogy Bodri a csirkét jobban kedveli mint a marhát, él-hal a vadasért, a halat viszont ki nem állhatja. A bablevest tejföllel szereti, a spagettit füstölt sajttal, a sült krumplit barnán, az oldalast pedig jóóó majorannásan, főleg akkor, ha legalább egy éjszakát állt a pácban (Az már mellékes, hogy ha Bodri megeszi az oldalast, akkor ő lesz nyakig pácban és nem a hús...).

Az én kutyáimnak is van ízlésük, de még milyen!! Amíg én az alsó szinten ügyködtem, addig az ebek a tetőtérben kiszolgálták magukat. Ez még egy dolog, de az a kaja amit elloptak iszonyatosan sótlan volt, így fogták magukat és lecsórtak egy zacskó sót is a konyhaasztalról, és belehúzták a tányérjukba. Mikor felmentem, hogy csináljak magamnak egy kávét, a konyha hó fehér volt a sótól. A kaját viszont otthagyták.... Nem csodálom mert legalább fél kiló só állt a tányérban.
Ráadásul a nagy kést is lelopták az asztalról, és egy kanalat is. Lehet hogy a késsel akarták kibontani, a kanállal meg megsózni... végül nem jött össze...
Talán okulva ebből az esetből, legközelebb hagyják, hogy én sózzam meg és talán, okulva ebből az esetből, legközelebb nem hagyom elől a sót.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése